THE BOMB ATTACK IN CSONGRÁD. A CASE STUDY OF RADICAL RIGHT-WING PARAMILITARISM AND POLITICAL TERRORISM IN HUNGARY IN THE 1920s

Authors

Abstract

In the 1920s, paramilitary violence was an almost natural phenomenon in Hungary, like in many other countries of Central Europe. After the Great War and the dissolution of the Austro-Hungarian Empire the new right-wing government, establishing its power with the help of the Entente powers, could difficulty rule the quasi anarchistic conditions. In 1920–1921, Hungary was terrorized by irregular military formations that were formally part of the National Army, and radical right-wing soldiers committed serious crimes frequently by anti-Semitic motivations. Although paramilitary violence ceased in 1921, the militia movement lived on in the form of secret paramilitary organisations. The government used up these units, since the right-wing elite was afraid of another communist takeover, using them as auxiliary police forces, and they also wanted to circumvent the limitations of armament of the Treaty of Trianon, also aiming to cooperate with Austrian and German radical-right paramilitary groups including Hitler’s National Socialist movement as well.  Irregular soldiers became concerned in political terrorism, several bomb outrages. Although the police did its best to investigate the cases, most perpetrators interestingly were not sent into prison. The age of the bomb raids, as the press of the opposition called this period, finally ended with the fact that murderous, anti-Semitic terrorists remained at large, and found their places in the authoritarian conservative regime of Hungary of the 1920s.  The research article reconstructs certain terroristic crimes committed by the members of irregular military formations via a micro-historical case study, analysing the bomb attack in Csongrád, December 1923, based on archival records of criminal suits. Furthermore, beyond the analysis of the individual cases of three different, but interrelating bomb outrages, it intends to draw general conclusions about the controversial and complex relationship between the early Hungarian paramilitary radical right-wing movements and the government, considering that several paramilitary commanders operated as influential radical right-wing politicians as well.

Keywords: political terrorism, anti-Semitism, paramilitary violence, radical right-wing movements, Hungarian political history.

References

Béla Angyal, Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből, Fórum Intézet–Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.

Béla Bodó, The White Terror. Antisemitic and Political Violence in Hungary, 1919–1921, London, Routledge, 2019.

Béla Borsi-Kálmán, Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári ‘Levente-pör’ – az első román ‘irredenta per’ története, 1919–1922, Budapest, Kortárs Kiadó, 2020.

Iván T. Berend, Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.

Rudolfné Dósa, A MOVE. Egy jellegzetesen magyar fasiszta szervezet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.

László Erdeös, A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944, ed. Zoltán Babucs, Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2007, 115–117.

Ferenc Pölöskei, Hungary After Two Revolutions 1919–1922, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.

Zoltán Miklós Fodor, Az Etelközi Szövetség története, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007/XXXI, 118–156.

Jenő Gergely, Gömbös Gyula. Politikai pályakép, Budapest, Vince Kiadó, 2001.

Katalin G. Soós, Magyar-bajor-osztrák titkos tárgyalások és együttműködés, 1920–1921, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, 1967/XVII, 3–43.

Róbert Kerepeszki, A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy-korszakban, in ‘...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni’. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére, ed. Sándor Gebei Sándor – Iván Bertényi Jr. – János M. Rainer, Eger, Esterházy Károly Főiskola, 2011, 373–388.

Géza Komoróczy, A zsidók története Magyarországon II. 1849-től a jelenkorig, Pozsony, Kalligram, 2012.

Tamás Kovács, Az ellenforradalmi rendszer politikai rendészetének genezise, 1919–1921, Múltunk, 2009/2, 66–92.

Pál Nándori, A hirtenbergi fegyverszállítás, Hadtörténelmi Közlemények, 1968/4, 636–657.

Pál Nándori, A Marseille-i gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.

Dezső Nemes, Az ellenforradalom története Magyarországon 1919–1921, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967, 155–160.

István Németh, Német haditengerészeti és légügyi lépések a versailles-i békeszerződés kijátszására a weimari köztársaság (1919–1933) éveiben, Acta Academiae Agriensis. Sectio Historiae, 2017/XLIV, 523–534.

Zsuzsa L. Nagy,Szabadkőművesek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, 68.

Mária Ormos, Egy magyar médiavezér. Kozma Miklós, Budapest, PolgArt Könyvkiadó, 2000.

Pál Prónay, A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál naplójából, ed. Ervin Pamlényi–ÁgnesSzabó, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1963.

Lajos Serfőző, A titkos társaságok és a róluk folytatott parlamenti viták 1922–1924-ben, Párttörténeti Közlemények, 1976/3, 79–80.

Kálmán Shvoy, Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1920–1945, ed.MihályPerneki, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983.

Ferenc Szávai, Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2004.

Nóra Szekér, Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2017.

Dmitar Tasić, Paramilitarism in the Balkans. Yugoslavia, Bulgaria, and Albania, 1917–1924, Oxford, Oxford University Press, 2020.

István Ujszászy, Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései, ed. György Haraszti–Zoltán András Kovács–Szabolcs Szita, Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Corvina Kiadó, 2007.

Krisztián Ungváry, A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1914–1944, Pécs, Jelenkor Kiadó–Országos Széchenyi Könyvtár, 2012.

József Vonyó, Gömbös Gyula, Budapest, 2012, Budapest, Napvilág Kiadó.

Robert G. L. Waite, Vanguard of Nazism. The Free Corps Movement In Post-War Germany 1918–1923, New York, W. W. Norton and Company, 1969.

István Zadravecz, Páter Zadravecz titkos naplója, ed. György Borsányi, Kossuth Könyvkiadó, 1967.

Miklós Zeidler, Külpolitika és revízió – Mindent vissza?, in A Horthy-korszak vitatott kérdései, Budapest, Kossuth Kiadó, 2020, 175–196.

Tibor Zinner, Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. november–1920. március közötti történetéhez, Budapest Főváros Leváltára Közleményei, 1978/1, 251–284.

Tibor Zinner, Az ébredők fénykora, 1919–1923, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.

Downloads

Published

2021-08-06

How to Cite

Kántás, B. (2021). THE BOMB ATTACK IN CSONGRÁD. A CASE STUDY OF RADICAL RIGHT-WING PARAMILITARISM AND POLITICAL TERRORISM IN HUNGARY IN THE 1920s. ANGLISTICUM. Journal of the Association-Institute for English Language and American Studies, 10(7), pp.31–39. Retrieved from https://anglisticum.org.mk/index.php/IJLLIS/article/view/2226

Issue

Section

Volume 10, No.7, July 2021

Most read articles by the same author(s)