THE BOMB OUTRAGE IN ERZSÉBETVÁROS ― AN ACTION OF POLITICAL TERRORISM IN HUNGARY, 1922
Abstract
In the 1920s, paramilitary violence was an almost natural phenomenon in Hungary, like in many other countries of Central Europe. After the dissolution of the Austro-Hungarian Empire the new right-wing government, establishing its power with the help of the Entente powers, could difficulty rule the quasi anarchistic conditions. In 1920–1921, Hungary was terrorized by irregular military formations that were formally part of the National Army, and radical right-wing soldiers committed serious crimes frequently by anti-Semitic motivations. Although paramilitary violence ceased in 1921, the militia movement lived on in the form of secret paramilitary organizations. The government used up these units, since the right-wing elite was afraid of another Communist takeover, using them as auxiliary police forces, and they also wanted to circumvent the limitations of armament of the Treaty of Trianon, also aiming to cooperate with Austrian and German radical-right paramilitary groups including Hitler’s National Socialist movement as well. Irregular soldiers became concerned in political terrorism, the bomb outrage of Erzsébetváros that required 8 casualties on 2 April 1922. Although the police did its best to investigate the cases, most perpetrators interestingly were not sent into prison. The age of the bomb raids, as the press of the opposition called this period, finally ended with the fact that murderous, anti-Semitic terrorists remained at large, and found their places in the authoritarian conservative regime of Hungary of the 1920s. The article reconstructs certain terroristic crimes committed by the members of irregular military formations via a micro-historical case study, based on archival records of criminal suits. Furthermore, beyond the analysis of the individual cases of three different, but interrelating bomb outrages, it intends to draw general conclusions about the controversial and complex relationship between the early Hungarian paramilitary radical right-wing movements and the government, considering that several paramilitary commanders operated as influential radical right-wing politicians as well.
Keywords: radical right-wing organisations, terrorism, antisemitism, paramilitarism, history of justice.
References
Béla Angyal, Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből, Fórum Intézet–LiliumAurum Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Béla Borsi-Kálmán, Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári ‘Levente-pör’ – az első román ‘irredenta per’ története, 1919–1922, Budapest, Kortárs Kiadó, 2020.
Iván T. Berend, Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
Rudolfné Dósa, A MOVE. Egy jellegzetesen magyar fasiszta szervezet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.
László Erdeös, A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944, ed. Zoltán Babucs, Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2007, 115–117.
Ferenc Pölöskei, Hungary After Two Revolutions 1919–1922, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.
Zoltán Miklós Fodor, Az Etelközi Szövetség története, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007/XXXI, 118–156.
Jenő Gergely, Gömbös Gyula. Politikai pályakép, Budapest, Vince Kiadó, 2001.
Katalin G. Soós, Magyar-bajor-osztrák titkos tárgyalások és együttműködés, 1920–1921, ActaUniversitatisSzegediensis de Attila József Nominatae. ActaHistorica, 1967/XVII, 3–43.
Róbert Kerepeszki, A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy-korszakban, in‘...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni’. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére, ed. Sándor Gebei Sándor – Iván BertényiJr. – János M. Rainer, Eger, Esterházy Károly Főiskola, 2011, 373–388.
Géza Komoróczy, A zsidók története Magyarországon II. 1849-től a jelenkorig, Pozsony, Kalligram, 2012.
Tamás Kovács, Az ellenforradalmi rendszer politikai rendészetének genezise, 1919–1921, Múltunk, 2009/2, 66–92.
Pál Nándori, Ahirtenbergi fegyverszállítás, Hadtörténelmi Közlemények, 1968/4, 636–657.
Pál Nándori, A Marseille-i gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.
Dezső Nemes, Az ellenforradalom története Magyarországon 1919–1921, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967, 155–160.
István Németh, Némethaditengerészetiéslégügyilépések a versailles-ibékeszerződéskijátszására a weimariköztársaság (1919–1933) éveiben, Acta Academiae Agriensis. Sectio Historiae, 2017/XLIV, 523–534.
Zsuzsa L. Nagy, Szabadkőművesek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, 68.
Mária ORMOS, Egymagyarmédiavezér. Kozma Miklós, Budapest, Polg Art Könyvkiadó, 2000.
Pál Prónay, A határban a halálkaszál. Fejezetek Prónay Pálnaplójából, ed. Ervin Pamlényi–Ágnes Szabó, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1963.
Lajos Serfőző, A titkos társaságok és a róluk folytatott parlamenti viták 1922–1924-ben, Párttörténeti Közlemények, 1976/3, 79–80.
Kálmán Shvoy, Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1920–1945, ed. Mihály Perneki, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983.
Ferenc Szávai, Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2004.
Nóra Szekér, Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2017.
Dmitar Tasić, Paramilitarism in the Balkans. Yugoslavia, Bulgaria, and Albania, 1917–1924, Oxford, Oxford University Press, 2020.
István Ujszászy, Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései, ed. György Haraszti–Zoltán András Kovács–Szabolcs Szita, Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Corvina Kiadó, 2007.
Krisztián Ungváry, A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1914–1944, Pécs, Jelenkor Kiadó–Országos Széchenyi Könyvtár, 2012.
József Vonyó, Gömbös Gyula, Budapest, 2012, Budapest, Napvilág Kiadó.
Robert G. L. Waite, Vanguard of Nazism. The Free CorpsMovement in Post-War Germany 1918–1923, New York, W. W. Norton and Company, 1969.
István Zadravecz, Páter Zadravecz titkos naplója, ed. György Borsányi, Kossuth Könyvkiadó, 1967.
Miklós Zeidler, Külpolitika és revízió – Mindent vissza?, inA Horthy-korszak vitatott kérdései, Budapest, Kossuth Kiadó, 2020, 175–196.
Tibor Zinner, Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. november–1920. március közötti történetéhez, Budapest Főváros Leváltára Közleményei, 1978/1, 251–284.
Tibor Zinner, Az ébredők fénykora, 1919–1923, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Declaration/Copyright transfer:
1. In consideration of the undertaking set out in paragraph 2, and upon acceptance by ANGLISTICUM for publication of the manuscript in the Journal, I/We hereby assign and transfer publication rights to ANGLISTICUM, whereas I/We retain the copyright for the manuscript. This assignment provides ANGLISTICUM the sole right and responsibility to publish the manuscript in its printed and online version, and/or in other media formats.
2. In consideration of this assignment, ANGLISTICUM hereby undertakes to prepare and publish the manuscript in the Journal, subject only to its right to refuse publication if there is a breach of the Author’s warranty in paragraph 4 or if there are other reasonable grounds.
3. Editors and the editorial board of ANGLISTICUM are empowered to make such editorial changes as may be necessary to make the Manuscript suitable for publication.
4. I/We hereby acknowledge that: (a) The manuscript submitted is an original work and that I/We participated in the work substantively and thus I/We hereby are prepared to take public responsibility for the work; (b) I/We hereby have seen and approved the manuscript as submitted and that the manuscript has not either been published, submitted or considered for publication elsewhere; (c) The text, illustration, and any other materials included in the manuscript do not infringe upon any existing copyright or other rights of anyone.
5. I/We hereby indemnify ANGLISTICUM and the respective Editors of the Journal as mentioned in paragraph 3, and hold them harmless from any loss, expense or damage occasioned by a claim or suit by a third party for copyright infringement, or any suit arising out of any breach of the foregoing warranties as a result of publication of the manuscript.
