THE PLAN OF THE WHITE INTERNATIONALE SECRET HUNGARIAN–BAVARIAN–AUSTRIAN–RUSSIAN MILITARY NEGOTIATIONS AND ATTEMPTS OF FORMING A MILITARY LEAGUE TO REVISE THE PEACE TREATIES OF PARIS, 1919–1923
Abstract
After the signing of the Peace Treaty of Versailles, some politicians of the defeated states, mainly those in Germany and the successor states of the disintegrated Austro–Hungarian monarchy were very unsatisfied with the defeat and the considerable territorial losses, and sought the possibility of revision, including the help of possible allies. From 1919 onwards, Hungary’s new right-wing political leadership continued to actively seek contacts with German-speaking, mainly Bavarian and Austrian radical right-wing political forces and their associated paramilitary formations. On the Bavarian side, General Erich Ludendorff, Colonel Max Bauer and the then young and emerging far-right politician Adolf Hitler attempted to set up an international revisionist organisation at the end of 1919. The German radical right-wing politicians would have seen the possibility of changing the political situation mainly in the coalition of the Free Corpses, which were very numerous in both Germany and Austria and mainly consisted of First World War veterans. The plan envisaged by General Erich Ludendorff would have consisted of an agreement between the Bavarian-German Free Corpses, the Austrian radical right-wing militias, the leaders of the right-wing counter-revolutionary Government, and the tsarist, so-called ’white’ Russian troops. The paper makes an attempt to explore the history of the Bavarian–Austrian–Hungarian–Russian secret negotiations the aim of which would have been a Central European military association against the Entente powers called the White Internationale, which, of course, was never realised due to the international political situations.
Keywords: Peace Treaty of Versailles, Bavarian–Austrian–Hungarian–Russian secret negotiations, Adolf Hitler, etc.
References
Archival Sources
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Historical Archives of the State Security Services, Budapest, Hungary (HU-ÁBTL)
HU-ÁBTL-4.1. A-686. Etelközi Szövetség.
HU-ÁBTL-4.1.A-650. Összefoglaló. Prónay-különítmény alakulása és tevékenysége 1919–1945.
HU-ÁBTL-4.1. A-687 Az 1919-es ellenforradalmi kormány által megalakított szervezetek (1947).
HU-ÁBTL-4.1. A-719. Zadravecz István tábori püspök “Hét év a táborban” című naplója dokumentumokkal.
HU-ÁBTL-4.1. A-720/1 A Horthy-rendszer jobboldali szervezetei.
HU-ÁBTL-4.1. A-881 Rongyos gárdisták, szabadcsapatok, különítményesek anyaga.
Bundesarchiv – German Federal Archives, Berlin, Germany (BArch)
BArch-R 1507/2129. Bajor sörpuccs.
BArch-R 1507/400. Organisation Escherich. Orgesch Orka.
BArch-R 707/142. A bajor-magyar kapcsolatokra vonatkozó iratok.
Budaapest Főváros Levéltára – City Archives of Budapest, Hungary (HU BFL)
HU-BFL-VII-18-d-1923-03/0610. Ulain Ferenc és társai büntetőpere.
Hadtörténelmi Levéltár – Hungarian Archives of Military History, Budapest, Hungary (HU-HL)
HU-HL-VKF. A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar Főnöke Levéltára, 1919–1945.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – Central Archive of the National Archives of Hungary, Budapest, Hungary (HU-MNL-OL)
HU-MNL-OL-K 27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1867–1944.
HU-MNL-OL-MOL-K 64-1920-2-60. Külügyminisztérium – Politikai Osztály rezervált iratai – Megállapodás az elszakadt részeken folytatandó irredenta szervezéséről, 1920.
HU-MNL-OL-K 64-1920-41-515. Külügyminisztérium – Politikai Osztály rezervált iratai – Előterjesztés a külügyminiszter részére az elcsatolt területeken megvalósítandó diverziós és terrorcselekményekről, 1920.
HU-MNL-OL-K 64-1921-41-187. Külügyminisztérium – Politikai Osztály rezervált iratai – Feljegyzés az elcsatolt területeken folytatandó diverziós tevékenységről, 1921.
HU-MNL-OL-K-64-1921-41-199. Külügyminisztérium – Politikai Osztály rezervált iratai – Schitler vezérkari alezredes feljegyzése a német és a magyar irredenta szervezetek közötti
együttműködés tárgyában, 1921.
HU-MNL-OL-K-64-1921-41-221. Külügyminisztérium – Politikai Osztály rezervált iratai – Jelentés a német ORKA és Orgesch irredenta szervezetekkel való tárgyalásról, 1921.
HU-MNL-OL-K 64-1923-41-81. Külügyminisztérium – Politikai Osztály rezervált iratai – Masirevich Szilárd bécsi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszter részére, melyben arról számol be, hogy Ludendorff német tábornok nála járt, és titkos tárgyalást kezdeményezett Siménfalvy ezredessel, mint a kormányzó bizalmi emberével, Bécs, 1923. február 6.
HU-MNL-OL-K 65 – Külügyminisztérium – Politikai osztály – „D” (defenzív) referatúra
iratai.
HU-MNL-OL-K 67. Külügyminisztérium – Politikai hírszolgálati osztály.
HU-MNL-OL-K 429-1926. 05. 07.–10. 14. A Magyar Távirati Iroda – Napi hírek – Frankper, 1926. május–október.
HU-MNL-OL-K 429. Belügyminisztériumi levéltár – Kozma Miklós iratai.
HU-MNL-OL-P 1360. Magyar Országos Véderő Egylet.
HU-MNL-OL-P 2249-7. sorozat. Ébredő Magyarok Egyesülete.
Politisches Archiv – Political Archives, Berlin, Germany (PA)
PA-AA-(B)-R 30531-Bd. 1. Szigorúan titkos bizalmas jelentés Budapestről a a német–magyar jobboldali együttműködésről, 1923. augusztus 23.
PA-AA-(B)-R-30531-Bd. 1. Boltze német követségi titkár szigorúan bizalmas feljegyzése az Ulain-ügyéről, 1923. november 10.
PA-AA-(B)-R-30531-Bd. 1. A német külügyminisztérium átirata a közrendvédelmi felügyeletet ellátó birodalmi megbízottnak, 1923. november 14.
PA-AA-(B)-R 30531-Bd. 1. Welczeck budapesti német nagykövet jelentése a Külügyi Hivatalnak az Ulain-ügyről, 1924. január 26.
Works Cited
Viktor Andaházi Szeghy, Trianontól Bledig. A Magyar Királyi Honvédség szervezése és lehetőségei 1920–1938 között, Hadtudomány, 2019/3, 15–23.
A magyarországi zsidóság története, ed. Tamás Róna–Mónika Mezei, Budapest, Szent István Társulat, Budapest, 2018.
A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról (1918–1934). I. kötet. Az 1920-as évek, ed. István Németh, Budapest, Magánkiadás, 2017.
Béla Bodó, The White Terror in Hungary. The Social World of Paramilitary Groups, Austrian History Yearbook, 2011/42, 133–163.
Béla Bodó, Pál Prónay. Palamilitary Violence and and Anti-Semitism in Hungary, 1919–1921, The Carl Beck Papers in Russian and East-European Studies, No. 2101, Pittsburgh, University of Pittsburgh, 2011.
Béla Bodó, The White Terror. Antisemitic and Political Violence in Hungary, 1919–1921, London, Routledge, 2019.
Béla Borsi-Kálmán, Öt nemzedék, és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör, 1919-1920, Budapest, Noran Kiadó, 2006.
Béla Borsi-Kálmán, Ifj. Niamessny Mihály és a temesvári Levente-per, 1919–1920, Budapest, Helikon Kiadó, 2010.
Béla Borsi-Kálmán, Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári „Levente-pör” – az első román „irredenta per” története, 1919–1922, Budapest, Kortárs Kiadó, 2020.
Csak szolgálati használatra! Iratok a Horthy-hadsereg történetéhez, 1919–1938, ed. Tibor Hetés–Tamásné Morva, Budapest, Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, 1968.
Laura Csonka, Nemzetközi és hazai fellépés a népbiztosok megkegyelmezése érdekében, Archívnet, 2015/3.https://archivnet.hu/politika/nemzetkozi_es_hazai_fellepes_a_nepbiztosok_megkegyelmezese_erdekeben.html
Rudolfné Dósa, A MOVE. Egy jellegzetesen magyar fasiszta szervezet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.
László Erdeös, A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944, ed. Zoltán Babucs, Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2007.
Róbert Fiziker, Habsburg kontra Hitler. Legitimisták az anschluss ellen, az önálló Ausztriáért, Budapest, Gondolat Kiadó, 2010.
Miklós Zoltán Fodor, Az Etelközi Szövetség története, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007/XXXI, 118–156.
Robert Gerwarth, The Vanquished. Why the First World War Failed to End, 1917–1923, Farrar, Straus and Girou, 2016.
Robert Gerwarth–John Horne, Paramilitarizmus az első világháború után, transl. Péter Várady, in Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után, ed. Robert Gerwarth–John Horne, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017, 13–32.
Katalin G. Soós, A nyugat-magyarországi kérdés 1918–1919, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967.
Katalin G. Soós, Magyar–bajor–osztrák titkos tárgyalások és együttműködés, 1920–1921, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, 1967/XVII, 3–43.
Katalin G. Soós, Burgenland az európai politikában 1918-1921, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971.
László Gulyás, A Horthy-korszak külpolitikája 1. Az első évek 1919–1924, Máriabesenyő, Attraktor Kiadó, 2012.
Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után, ed. Robert Gerwarth–John Horne, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017.
Pál Hatos,Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és forradalom története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2018.
Pál Hatos,Rosszifúk világforradalma. Az 1919-es magyarországi tanácsköztársaság története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2021.
Horthy Miklós titkos iratai, ed. Miklós Szinai–László Szűcs, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1965.
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. I. Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919–1921, ed. Elek Karsai–Imre Kubitsch–Dezső Nemes– Ervin Pamlényi, Budapest, Szikra Kiadó, 1956.
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. II. A fasiszta rendszer kiépítése Magyarországon 1921–1924, ed. Elek Karsai–Dezső Nemes, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1959.
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. III. Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon 1924–1926, forráskiad. Karsai Elek, Nemes Dezső, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1959.
Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919–1945. IV. Az ellenforradalmi rendszer külpolitikája 1927. január 1–1931. augusztus 24., ed. Elek Karsai, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1967.
Nigel H. Jones,Hitler’s Heralds. The Story of the Freikorps, 1918–1923, Dorset, Barns and Noble, 1995.
Elek Karsai, Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek, Budapest, Táncsics Kiadó, 1969.
Lajos Kerekes, Olaszország, Magyarország és az osztrák Heimwehr-mozgalom, Történelmi Szemle, 1961/2, 199–216.
Lajos Kerekes, Ausztria történelme 1918–1955, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
Lajos Kerekes, Hitler-puccs a sörházban, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1976.
David King, The Trial of Adolf Hitler. The Beer Hall Putsch and the Rise of the Nazi Germany, London–New York, W. W. Norton and Company, 2017.
SÁMUEL KOHN, Kohn Schwerin Götz bajai és bácsmegyei főrabbi. Élet- és korrajz (1760–1852), ed. Dóra Hicsik–László Márk Nagyela–Tamás Róna, Subotica, Minerva Könyvképző (MILKO), 2019.
Attila Kolontáry, Alekszej von Lampe, Vrangel báró katonai képviselője Magyarországon, Pécs, PTE BTK Történettudományi Intézet –Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport, MOSZT-füzetek 1., 2015.
Tamás Kovács,Adalékok a Magyar Királyi Külügyminisztérium szerepéhez az államvédelemben és az államrendészetben, Fons, 2008/1, 81–94.
Tamás Kovács, A Honvédelmi Minisztérium „T” Szervének létrejötte és működése, avagy elhárítás és kémkedés az I. világháború végétől a bethleni konszolidációig, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2020.
John T. Lauridsen, Nazism and the Radical Right in Austria, 1918–1934, Koppenhága, The Royal Library–Museum Tusculanum Press, 2007.
László Márkus, Károlyi Gyula-kormány bel- és külpolitikája, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968.
Jun Nakata, Der Grenz- und Landesschutz in der Weimarer Republik 1918–1933. Die geheime Aufrüstung und die deutsche Gesellschaft, Rombach Verlag, Freiburg im Breisgau, 2002.
Pál Nándori, A hirtenbergi fegyverszállítás, Hadtörténelmi Közlemények, 1968/4, 636–657.
Pál Nándori, A Marseilles-i gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.
Dezső Nemes, Az ellenforradalom története Magyarországon 1919–1921, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967.
István Németh, Magyarok és németek (1914–1934), Budapest, Magánkiadás, 2017.
István Németh, Császárságból diktatúrába. Németország a 20. század első felében, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017.
Németh István, A Wilhelmstrasse és Magyarország. Az 1920-as évek (1. rész), Valóság, 2017/6, 45–80.
István Németh, Német haditengerészeti és légügyi lépések a versailles-i békeszerződés kijátszására a weimari köztársaság (1919–1933) éveiben, Acta Academiae Agriensis. Sectio Historiae, 2017/XLIV, 523–534.
Mária Ormos, Hitler, Budapest, T-Twins Kiadó, 1994.
Mária Ormos, Mussolinitől Hitlerig, in Akik nyomot hagytak a 20. századon. Diktátorok – diktatúrák, ed. Tibor Erényi, Budapest, Napvilág Kiadó, 1997, 27–47.
Mária Ormos, Egy magyar médiavezér. Kozma Miklós, Budapest, PolgArt Kiadó, 2001.
Rudolf Paksa, Szélsőjobboldali pártok és mozgalmak a Horthy-korszakban, Kommentár, 2007/5, 68–75.
Rudolf Paksa, A magyar szélsőjobboldal története,Budapest, Osiris Kiadó, 2012.
Rudolf Paksa, Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma. pártjai, politikusai, sajtója, Budapest, Osiris Kiadó–MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2013.
Rudolf Paksa, A fehérterror „logikája”. Események, olvasatok, kontextusok, in Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók, ed. Rolf Müller–Tibor Takács–Éva Tulipán, Budapest, Jaffa Kiadó, 2019, 217–245.
Pál Prónay, A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál naplójából, ed. Ervin Pamlényi–Ágnes Szabó, Budapest, Kossuth Könykiadó, 1963.
Ignác Romsics, A Duna–Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918–19-ben, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982.
Romsics Ignác, A trianoni békeszerződés, Budapest, Helikon Kiadó, 2015.
Romsics Ignác, A Horthy-korszak, Budapest, Helikon Kiadó, 2017.
Ignác Romsics, A nagy háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak, Helikon Kiadó, Budapest, 2018.
Ignác Romsics, Bethlen István, Budapest, Helikon Kiadó, 2019.
RÓNA Tamás, Az óizraeli vallás áldozati szokásai a Szentírás tükrében, Terézvárosi Vallásközi Évkönyv, 2018, 87–95.
Tamás Róna–Iván Schindler, Schindler József szegedi főrabbi emlékezete, Szeged, Szegedi Zsidó Hitközség dr. Birnfeld Sámuel Könyvtára,2019.
Tamás Róna, Bevezetés, in KOHN Sámuel, Kohn Schwerin Götz bajai és bácsmegyei főrabbi. Élet- és korrajz (1760–1852), ed. Dóra Hicsik–László Márk Nagyela–Tamás Róna, Subotica, Minerva Könyvképző (MILKO), 2019, 5–14.
Tamás Róna, Judaizmus és közösségtörténet. Kecskemét rabbijainak működése történetszociológiai megközelítésben, Budapest, Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA), 2022.
Tamás Róna, Az őrködés éjszakája. Válogatott zsidó vallástudományi tanulmányok, Budapest, Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA), 2022.
Tamás Róna, Láss túl a falakon! Tamás Róna főrabbi válogatott tanításai, beszédei, előadásai, Budapest, Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA), 2022.
Tamás Róna, A közösség szolgálatában. Kecskemét négy neves rabbijának pályarajza a dualizmustól a Kádár-korszakig, Budapest, Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA), 2022.
Tamás Róna, Kiáltó folyam, avagy a hullámtörés analógiája. Róna Tamás főrabbi egybegyűjtött írásai, Budapest, Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA), 2022.
Thomas L. Sakmyster, Hungary’s Admiral on Horseback. Miklós Horthy, 1918–1944, Washington, Columbia University Press, 1994.
Péter Sipos, A konspiráció mítosza. Titkos szerveződések Magyarországon 1919–1944, Beszélő, 1995/29–30.
Sándor Szakály, A 2. vkf. osztály, Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetéről, 1918–1945, Budapest, Magyar Napló Kiadó–Veritas Történetkutató Intézet, 2015.
Ferenc Szávai, Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2004.
Ildikó Szerényi–Zoltán Viszket, Buzgó Mócsing, az igazi Trebitsch, Archívnet, 2006/3. http://www.archivnet.hu/kuriozumok/buzgo_mocsing_az_igazi_trebitsch.html
Imre Tóth, Két Anschluss között. Nyugat-Magyarország és Burgenland Wilsontól Hitlerig, Budapest, Kronosz Kiadó, 2020.
Tibor Tóth, A hungarista mozgalom emigrációtörténete az „Út és cél” és a „Hungarista Tájékoztató” című sajtótermékek tükrében, Debrecen, Debrecen University Press, 2008.
Turbucz Dávid, Horthy Miklós, Budapest, Napvilág Kiadó, 2011.
Krisztián Ungváry, A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1914–1944, Pécs, Jelenkor Kiadó–Országos Széchenyi Könyvtár, 2012.
Uğur Ümit Üngör, Paramilitarism. Mass Violence in the Shadow of the State, Oxford, Oxford University Press, 2020.
József Vonyó, Gömbös Gyula és a hatalom. Egy politikussá lett katonatiszt, Budapest, Kairosz Kiadó, 2018.
Robert G. L. Waite, Vanguard of Nazism The Free Corps Movement In Post-War Germany 1918-1923, New York, W. W. Norton and Company, 1969.
Bernard Wasserstein, Az igazi Trebitsch. Az átváltozóművész, ford. Molnár György, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016.
Thomas Wieder, Genre fasciste. Dans les années 1920, Adolf Hitler était surveillé par les services français. La fiche rédigée sur le futur Führer dort dans une armoire des Archives nationales, Le Monde, 2009. november 20.
Miklós Zeidler, A revíziós gondolat, Pozsony, Kalligram, 2009.
Tibor Zinner, Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. november–1920. március közötti történetéhez, Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1978/1, 251–284.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Declaration/Copyright transfer:
1. In consideration of the undertaking set out in paragraph 2, and upon acceptance by ANGLISTICUM for publication of the manuscript in the Journal, I/We hereby assign and transfer publication rights to ANGLISTICUM, whereas I/We retain the copyright for the manuscript. This assignment provides ANGLISTICUM the sole right and responsibility to publish the manuscript in its printed and online version, and/or in other media formats.
2. In consideration of this assignment, ANGLISTICUM hereby undertakes to prepare and publish the manuscript in the Journal, subject only to its right to refuse publication if there is a breach of the Author’s warranty in paragraph 4 or if there are other reasonable grounds.
3. Editors and the editorial board of ANGLISTICUM are empowered to make such editorial changes as may be necessary to make the Manuscript suitable for publication.
4. I/We hereby acknowledge that: (a) The manuscript submitted is an original work and that I/We participated in the work substantively and thus I/We hereby are prepared to take public responsibility for the work; (b) I/We hereby have seen and approved the manuscript as submitted and that the manuscript has not either been published, submitted or considered for publication elsewhere; (c) The text, illustration, and any other materials included in the manuscript do not infringe upon any existing copyright or other rights of anyone.
5. I/We hereby indemnify ANGLISTICUM and the respective Editors of the Journal as mentioned in paragraph 3, and hold them harmless from any loss, expense or damage occasioned by a claim or suit by a third party for copyright infringement, or any suit arising out of any breach of the foregoing warranties as a result of publication of the manuscript.
